Az ellenőrzés az általános feltételezéseken alapul, ahol a keresztmetszet két állapotát vizsgálják: a repedésmentes keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága nem hanyagolható el) és a teljesen repedt keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága elhanyagolható). A beton húzószilárdságát elhanyagoló megoldást az EN 1992-1-1 7.1 (2) cikkének feltételezései alapján veszik figyelembe.
A feszültség és az elhajlások számításakor repedésmentes keresztmetszetként vesszük figyelembe, ha a hajlításból eredő húzófeszültség nem haladja meg a fct, eff értéket. Az fct, eff értéke fctm vagy fctm,fl lehet. Az fctm értéket a repedésszélesség és a húzási merevítő hatás számításakor alkalmazzák.
Az ellenőrzés részeként négy alapvető esetet vizsgálunk a feszültséghatár szempontjából.
- 7.2 (2) Az XD, XF és XS kitettségi osztályú környezetnek kitett szerkezeti elemekben a nyomófeszültséget korlátozni kell:
- 7.2 (3) A betonban a kvázitartós terhek alatt ébredő feszültség korlátozott:
- 7.2 (5) A vasalásban a terhek karakterisztikus kombinációja alatt ébredő húzófeszültségeket korlátozni kell:
- 7.2 (5) Ha a feszültséget kényszerdeformáció okozza, a húzófeszültség nem haladhatja meg:
A k1, k2, k3, k4 értékek az egyes országokban alkalmazandó Nemzeti Mellékletben találhatók. Az ajánlott értékek rendre 0,8; 1 és 0,75, a vasalás karakterisztikus folyáshatára, fck a 28 napos karakterisztikus hengerszilárdság fck.