Feszültségkorlátozás ellenőrzése

Az ellenőrzés az általános feltételezéseken alapul, ahol a keresztmetszet két állapotát vizsgálják: a repedésmentes keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága nem hanyagolható el) és a teljesen repedt keresztmetszetet (a beton húzószilárdsága elhanyagolható). A beton húzószilárdságát elhanyagoló megoldást az EN 1992-1-1 7.1 (2) cikkének feltételezései alapján veszik figyelembe.

A feszültség és az elhajlások számításakor repedésmentes keresztmetszetként vesszük figyelembe, ha a hajlításból eredő húzófeszültség nem haladja meg a f_ct, eff értéket. Az f_ct, eff értéke f_ctm vagy f_ctm,fl lehet. Az f_ctm értéket a repedésszélesség és a húzási merevítő hatás számításakor alkalmazzák.

Az ellenőrzés részeként négy alapvető esetet vizsgálunk a feszültséghatár szempontjából.

• 7.2 (2) Az XD, XF és XS kitettségi osztályú környezetnek kitett szerkezeti elemekben a nyomófeszültséget korlátozni kell:

$$\left| {{s}_{c}} \right|\le {{k}_{1}}{{f}_{ck}}$$

$${{k}_{1}}=0,6$$

• 7.2 (3) A betonban a kvázitartós terhek alatt ébredő feszültség korlátozott:

$$\left| {{s}_{c}} \right|\le {{k}_{2}}{{f}_{ck}}$$

$${{k}_{2}}=0,45$$

• 7.2 (5) A vasalásban a terhek karakterisztikus kombinációja alatt ébredő húzófeszültségeket korlátozni kell:

$$\left| {{s}_{s}} \right|\le {{k}_{3}}{{f}_{yk}}$$

$${{k}_{3}}=0,8$$

• 7.2 (5) Ha a feszültséget kényszerdeformáció okozza, a húzófeszültség nem haladhatja meg:

$$\left| {{s}_{s}} \right|\le {{k}_{4}}{{f}_{yk}}$$

$${{k}_{4}}=1$$

A k₁, k₂, k₃, k₄ értékek az egyes országokban alkalmazandó Nemzeti Mellékletben találhatók. Az ajánlott értékek rendre 0,8; 1 és 0,75, a vasalás karakterisztikus folyáshatára, f_ck a 28 napos karakterisztikus hengerszilárdság f_ck.